Hogyan készítsem fel a nagytestvért a kistestvér érkezésére?
7:08
Egy család életében hatalmas örömet jelent, ha egy új családtaggal, nevezetesen egy kisbabával bővül a csapat. Természetesen mi is nagyon boldogak lettünk a hírtől, hogy Lucának kistesvére lesz, ugyanakkor némi félelem is társult mellé. Hogyan fogadja majd a 23 hónapos lányunk az új jövevényt? Megváltozik-e a viselkedése? Megviseli-e majd a változás? Lesz-e testvérféltékenység? Tudunk-e elegendő időt szánni mindkét gyermekünkre?
Ezernyi kérdés, amire választ természetesen csak a szülést követően tudunk kapni. Ez viszont nem jelenti azt, hogy addig ne foglalkozzunk a témával, és ne kezdjük el felkészíteni a nagyobbat a pici érkezésére.
Mi a kezdetektől igyekszünk odafigyelni arra, hogy minden új információt átadjunk, ami a testvérével kapcsolatos. Például, amikor kiderült, hogy újra állapotos vagyok, az első személy, akinek elújságoltam a hírt, a lányom volt, még apa sem tudott róla. Na persze, az akkor még 15 hónapos kicsikém nem sokat értett az én izgatott boldogságomból, és le merem fogadni, hogy nem is érdekelte, hogy anya miért szorongatja a pozitív terhességi tesztet könnybe lábadt szemmel. Ennek ellenére fontosnak tartottam, hogy beszámoljak róla és megbeszéljem vele, hogy hamarosan komoly változások történnek a családunk életében.
Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blog FACEBOOK oldalát is, hogy elsőként értesülhess az új posztokról!
Mi a kezdetektől igyekszünk odafigyelni arra, hogy minden új információt átadjunk, ami a testvérével kapcsolatos. Például, amikor kiderült, hogy újra állapotos vagyok, az első személy, akinek elújságoltam a hírt, a lányom volt, még apa sem tudott róla. Na persze, az akkor még 15 hónapos kicsikém nem sokat értett az én izgatott boldogságomból, és le merem fogadni, hogy nem is érdekelte, hogy anya miért szorongatja a pozitív terhességi tesztet könnybe lábadt szemmel. Ennek ellenére fontosnak tartottam, hogy beszámoljak róla és megbeszéljem vele, hogy hamarosan komoly változások történnek a családunk életében.
Magyarázzuk el, hogy mi történik!
Mint tudjuk a várandósággal együtt jár, hogy anya pocakja hónapról hónapra, hétről hétre egyre nagyobbá és nagyobbá válik, illetve vannak időszakok, amikor jobban megvisel fizikailag is bennünket a terhesség, rosszullétek formájában. Ezeket a dolgokat is folyamatosan magyarázzuk el a gyermekünknek, próbáljunk meg megbeszélni vele, hogy mi történik anyával. Például azt, hogy miért kell pihennie anyának, miért nem tud anya a hátára venni, miért kell elmennie anyának az orvoshoz, stb. Sokan talán úgy gondolják, hogy ez felesleges, hiszen egy kisgyerek, főleg egy még totyogós korú, úgy sem fogja megérteni ezeket a dolgokat. Tévedés! Igenis érzékelik a körülöttük folyó változásokat, főleg, ha azok az anyukájukkal történik. Mi a kezdetektől fogva mondogatjuk Lucának, hogy anya hasában van a kistestvére, akire most vigyázni kell, ezért nem szabad anya hasát ütögetni, nem lehet anya hasára ráülni vagy ugrándozni rajta. Persze többször is el kell ezeket mondanunk, de eddig sosem volt hiszti belőle, hogy nem csinálhatja, sőt, az a jellemző, hogy óvatosan megsimogatja a hasam és esetleg még oda is bújik és ad a babának egy puszit.
Ha tehetjük, vigyük el magunkkal egy-egy alkalommal a nőgyógyászhoz is, hogy ő is részese lehessen az ultrahangos vizsgálatoknak, lássa is a kistestvérét, ne csak halljon róla. Ezek az alkalmak kitűnő lehetőségként szolgálnak arra is, hogy ha van kérdése a témát illetően (feltéve ugye, ha tud már beszélni, nem úgy mint a mi esetünkben, hogy még nem), akkor megvitassuk vele, és az életkorának megfelelően elmagyarázzuk a dolgokat.
Töltsünk együtt minőségi időt
Talán nem is kell mondanom, hogy mennyire fontos az együtt töltött minőségi idő gyermekünkkel, amikor csak rá koncentrálunk, és amikor ebben az időben minden mást félreteszünk (kistestvér témát, internetet, tvt, háztartást...). Közös mesélés a könyvekből, játszóterezés, labdázás, séta, fogócska, és voltaképpen bármi, amit szeret csinálni. A kettesben vagy hármasban (ha apa is csatlakozik) eltöltött időmennyiséget azért tartsunk bizonyos korlátok között, szerintem délelőtt és délután a maximum 1-1 óra elegendő mennyiség. Nem kell egész nap körülötte ugrálnunk, hagyjunk teret számára, ha még nem tud, tanuljon meg egyedül is játszani. Ha megszületik a kistestvér, akkor sem lehetünk örökkön örökké vele, ezért jobb erre már időben felkészíteni.
Készítsük fel időben a változtatásokra
A mi életünk úgy alakult, hogy várandóságom alatt költöztünk el egy új lakásba (erről ITT írtam), és nem sokkal később még a bölcsödébe is elkezdett járni. Bár úgy érzékeljük, hogy a lányunkra az új közeg inkább pozitívan, mintsem negatívan hatott volna, mégsem szabad elefelejteni, hogy a gyerekeket sokkal jobban megviseli az új szituáció (pl. új lakás, új szoba, új ágy, bölcsöde, óvoda...), mint bennünket, és bizony időre van szükségük, mire mindent feldolgoznak magukban. Mi például ezért nem erőltettük hetekig, hogy az új szobájában, és az új ágyában aludjon, hanem ugyanúgy, ahogy a régi lakásunkban is a szülői ágy melletti rácsos ágyban aludt, és csak lassan, a nappali alvásokkal szoktatuk hozzá a szobájában található ágyához.
Szakemberek szerint is időt kell hagynunk minden új szituáció között. Mivel egy kistestvér érkezése eleve felforgatja a család életét, az javasolják, hogy a szülést megelőzően legalább hat héttel korábbra időzítsünk minden olyan jellegű külső változást (költözködés, új szoba, régi játékok átadása, bölcsöde,...), amely befolyásolhatja gyermekünk lelkiállapotát, hogy legyen elég ideje megszokni az új helyzetet.
Egyéb apró segítségek a testvér felkészítésére
Vannak olyan mesekönyvek (pl. az Anna, Peti, Gergő sorozatban), amelyek kifejezetten segíthetnek a kistestvérre felkészíteni a gyermekünket, de természetesen akár saját magunk is kitalálhatunk történeteket ebben a témában.
A nagyobb gyerekkel akár nézegethetjük a babakori fotóalbumaikat is, ami ugyancsak jó alapja lehet a téma kitárgyalásának.
Ha van az ismerősök között olyan család, ahol már vannak testvérek (a legjobb, ha hasonló korú a gyermekünkkkel az idősebb testvér), érdemes őket is sűrűbben meglátogatni, hiszen így nem csak szóban, de a valós életben is megtudhatja, hogy milyen a testvérek között a viszony, hogyan kell egy kisbabával foglalkozni, és hogy attól, hogy többen vannak testvérek, a szülők ugyanúgy szeretik őket.
Ti hogyan készítettétek fel a gyermeketeket a kistestvér érkezésére?
Krisztina
Ha tetszett a bejegyzés, kövesd a blog FACEBOOK oldalát is, hogy elsőként értesülhess az új posztokról!
0 megjegyzés