Azon szerencsés szülők közé tartozunk, akik nem szenvedték meg túlzottan a fogacskák kibújását. Na azért annyira nem kell ránk irigykedni, és most megnyomni a piros ikszet! Ha a kibújó fogacskákkal nem is, helyette más annál inkább nehézséget okozott az elmúlt hónapok és évek során (amiről hamarosan írni is fogok).

A célunk, hogy örömmel végezze a fogmosás tevékenységét

Luca tejfogai, amiből 21 hónapos korára már 16 van, ha hiszitek, ha nem, a legtöbb alkalommal olyan észrevétlenül jelentek meg, hogy mi csak akkor vettük észre őket, amikor azokat már ténylegesen lehetett látni. Persze nyálból nekünk is kijutott bőven, de a heteken át tartó fájdalommal társult nem alvás, az ezzel járó nyűgösség és rossz közérzet elmaradt, csupán pár fog megjelenése okozott magas lázat és sírást.

Tudatos és felelős szülőkként, na meg mivel sajnos nekünk Apával igencsak meggyűlik a bajunk a fogainkkal, nagyon fontosnak tartjuk, hogy a gyermekeinket az első kibújó fogacskákkal együtt már elkezdjük tanítani a rendszeres és helyes fogmosás szokására.

Már a kezdetektől fogva komoly figyelmet fordítottunk a lányunk száj- és fogápolására. Az első pár  hónapban az esti fürdetéseknél tiszta vízzel és egy ujjra húzható textilanyag segítségével töröltük ki a száját, de ugyanez egy tiszta textilpelenka segítségével is megoldható. Kb. 7 hónapos korában jelent meg Luca első foga, ekkor beszereztünk egy ujjra húzható szilikonos fogkefét. Ebben az életszakaszban még sokkal célszerűbb ilyent használi a hagyományos fogkefe helyett, hiszen ezzel a szilikonos kefével sokkal könnyebb elérni és megtisztítani az apró fogacskákat, emellett kitűnően lehet masszírozni is a baba ínyét, főleg akkor, ha duzzadt.

Az első igazi fogkeféjét Luca egy éves kora körül kapta és a fogkrémmel is ekkor találkozott először. A fogkrém kiválasztásánál természetesen figyeltünk arra, hogy fluoridmentes fogrémet vásároljunk, amelyet nem baj ha kezdetben megeszik vagy lenyel.

Mint sok minden más, a fogmosás helyes technikájának elsajátítása és megtanulása hosszadalmas és időigényes feladat. Szerencsére nálunk a kezdetektől fogva fenáll ez iránt a tevékenység iránt az érdeklődés, hiszen az első alkalomtól fogva nagyon ügyesen tátotta Luca a kis száját és engedte, hogy megtisztítsuk a fogait. Miután mi, a szülei végeztünk a fogai mosásával, mindig elkapta ő is a fogkeféjét, hogy próbálgassa egyedül is, hátha rájön a dörzsölés technikjára. Ugyanakkor gyakran alkalmaztam azt is, hogy a fürdetések alatt mostam én is a fogamat. A célom ezzel egyszerűen az volt, hogy megfigyelje a kézmozdulatomat és megpróbáljon utánozni, hisz mint tudjuk ebben az életkorban egyébként is nagyon szeretik megfigyelni és leutánozni a szülők mozdulatait a gyerekek. Néha-néha sikerült is neki, ilyenkor mindig megdicsértem, közösen tapsoltunk, hogy milyen ügyes lány, de persze azért még a legtöbbször csak rágcsálta a fogkeféjét továbbra is.


Az utóbbi időben viszont már fel van adva számunkra a lecke, ami a fogmosást illeti. Most 21 hónapos, és korához mérten igen akaratos. A dörzsölés technikájára még nem érzett rá Luca, továbbra is csak rágcsálja a fogkeféjét, viszont heves tiltakozásba kezd, ha mi szeretnénk alaposan megtisztítani a fogait. Mindig megmagyarázzuk neki, hogy először mi csináljuk neki, és anya és apa csak le szeretné mosni a  fogairól a piszkot, utána visszakapja a fogkeféjét és folytathatja egyedül a fogmosást. Ha ez nem jön be, és mi tagadás gyakran előfordul, akkor viszont játszva és bohóckodva próbáljuk meg ugyanezt a kört lefutni vele, addig, mígnem sikerül elérni a célunk. Nem állítom, hogy nincs néha sírás, főleg, mikor nekem is kevesebb a türelmem, de azért igyekszünk arra figyelni, hogy ilyen ne gyakran forduljon elő, hiszen nem szeretnénk ha megutálná a fogmosást, és hogy ez a későbbiekben gondot jelentsen, hiszen a célunk, hogy a napi szokásaiba a fogmosás is beépüljön ugyanúgy mint az evés és az alvás.